Pop-Art

Az 1920-as �veket �rjuk: A Big Ben harangjainak hangja el�sz�r jut el mindenkihez r�di�n kereszt�l, Sir Alexander Fleming felfedezi a Pennicilint, megjelenik Kafka “A Per” c�m� m�ve, Nagy Britanni�ban egy �j m�v�szeti �g els� jelei mutatkoznak, �s 1928 Augusztus 6.-�n az amerikai Pittsbourghben megsz�letik a Pop-Art leend� p�p�ja: Andrew Warhola n�ven.

A t�rt�net az 1900-as �vek k�zep�n kezd�dik: a m�v�szeti �letet teljes m�rt�kben az absztrakt expresszionizmus ¹ uralta, legf�bb m�vel�i: Jackson Pollock �s h�vei a k�vetkez� gener�ci�t�l is absztrakt, elvont, de legal�bb is a nonfigurat�v m�v�szetre sz�m�tottak. Az akkori m��rt�kb�l egys�gesen tiltakoz�st v�ltott ki, hogy a fiatal m�v�szek m�st v�laszottak ide�juknak: Marcel Duchamp-t, a dadaizmus ² legkielmeked�bb alakj�t, �gy a k�vet�i �ltal l�trehozott m�v�szeti �gat a kezdetekben Neo-Dadaizmusnak is nevezt�k, f�leg Angli�ban, ahol az ir�nyzat �vekkel kor�bban megjelent, �m sosem teljesedett ki �gy, mint az Amerikai Egyes�lt �llamokban.

Nem csak a Dadaizmussal t�vesztett�k �ssze a kialakul�ban l�v� Pop-art mozgalmat, de Avantgarde-nak, valamint ink�bb az elv�r�soknak, mint mag�nak a Pop-art eszt�tik�j�nak megfelel�en “�j-Humanizmusnak” is titul�lt�k. A Pop-art elnevez�s jelent�sen k�s�bb j�tt l�tre: 1958-ban, egy angol kritikus, Lawrence Alloway haszn�lta, de olyannyira tasz�t� �rtelemben, hogy a Pop-art egyik legfontosabb alakj�nak tartott Roy Lichteinstein �vekig tagadta, hogy b�rmi k�ze lenne a mozgalomhoz, �s ebben a hitben is �lt. Az els� m�v�sz, aki fel merte v�lallni ezt a b�lyeget, a hatvanas �vekben Andy Warhol volt.

Az �tmenetet az Absztrakt Expresszionizmus kor�b�l a Pop-kult�r�ba, a Pop-art el�fut�r�nak is nevezett Rauschenberg, �s kort�rsa Johns jelentette. Rauschenberg alkot�sai m�g ink�bb h�znak az absztrakci� fel�, kusza vonalakkal �s mit sem �br�zol� assemblage-okkal ³, csak k�sei munk�iban t�nnek fel a Pop-art-ra jellemz� saj�toss�gok: elcs�pelt ide�k, t�meggy�rtott �rucikkek, k�zismert arcok �s jelk�pek felhaszn�l�sa.

A Pop-art f�nykor�t a ‘60as �vek Amerik�j�ban �lte, abban a korban, amikor a t�lidealiz�lt szimb�lumok minden rekl�mban �s plak�ton megjelentek, amikor a m�dia befoly�s�nak cs�cspontj�t �lte �s a t�meggy�rtott Campbell’s leveskonzerv val�ban a lehet� legjobb megold�snak t�nt vacsor�ra. A Pop-art az Amerikai �lom kinevettet�se, a t�meggy�rt�s lej�rat�sa, a csillog� idill k�p�nek durva eloszlat�sa. Eggy�ttal a Pop-art megtal�lja a ban�lis dolgokban is a sz�pet, a mindennapi t�rgyakat m�v�szeti alkot�ss� emeli. Nem csak ez egyedit, a tucat�rut is �pp �gy �rt�knek tekinti. Amin a mindennapi ember kereszt�ln�z azt a Pop-art m�v�szei kiemelik �s csod�lj�k, gy�ny�rk�dnek benne. A Pop-art a legelfogad�bb m�v�szet mind k�z�l.

“Toki�ban a legszebb a McDonald’s. Stockholmban a legszebb a McDonald’s. Firenz�ben a legszebb a McDonald’s. Pekingben �s Leningr�dban m�g semmi sz�p sincs”

 Andy Warhol

Minden Pop-m�v�sz k�z�l vitathatatlanul a legh�resebb �s a legnagyobb hat�ssal b�r� Andy Warhol volt. Szlov�k sz�l�k gyermeke, de � maga m�r az Amerikai Pittsbourgh-ben sz�letett, gyermekkor�ban h�napokra �gyhoz volt k�tve egy Szt.Vitus t�nc nev� betegs�g miatt. H�rom ideg�sszeroppan�son esett kereszt�l: h�t, nyolc �s kilenc �vesen. Apja – hal�lakor   v�grendelet�ben meghagyta, hogy h�trahagyott p�nz�t Andrew tan�ttat�s�ra ford�ts�k, �gy a legfiatalabb Warhola New Yorkba utazott �s nev�t Andy Warholra m�dos�totta. 1960 k�r�l sz�lettek els� pop-festm�nyei, ’64-ben m�r �tfog� sikert aratott a Marilyn Diptichon sorozattal �s a Campbell’s soup can sz�ri�val. Warhol, korai m�vei kiv�tel�vel – melyeket t�lnyom� r�szben rekl�mc�lra alkotott, k�peit f�leg szitanyom�ssal k�sz�tette, aminek az a tulajdons�ga, hogy a k�pr�l lehetetlen eld�nteni ki festette, ez�rt tem�rdek Warhol-hamis�tv�ny k�sz�l. Warhol volt az els� m�v�sz, aki nem tartotta sz�ks�gesnek saj�t kez�leg festeni k�peit, �gy szinte fut�szalagon gy�rtotta a m�veket, melyek alapjait �js�gkiv�g�sok, f�nyk�pek szolg�ltatt�k. A ’60-as �vek v�g�n a Factory, Warhol m�terme, az egyik legl�togatottabb �s legelitebb szubkult�r�lis k�zpont� v�lt, 1968-ban itt k�s�relt meg mer�nyletet Andy ellen egy Valerie Solanas nev� n�, aki p�r �r�val az incidens ut�n �nk�nt feladta mag�t, �s t�mad�s�t azzal magyar�zta, hogy a m�v�sz t�l kev�s figyelmet tanus�tott ir�nta. Warhol fel�p�lt ugyan s�r�l�seib�l, 7 bels� szerv�t �t�tt�k �t a Valerie �ltal kil�tt goly�k, de ezek ut�n �lete v�g�ig �jabb mer�nylett�l tartott. V�g�l, 1987. Febru�r 22.-�n, 58 �vesen halt meg egy m�t�t ut�n a New York-i k�zk�rh�zban, ahov� Bob Roberts n�ven jelentkezett be, ismeretlen �s mindez id�ig tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt. Hal�la ut�n �t �vvel ny�lt meg az els� r�la elnevezett m�zeum Szlov�ki�ban.

Warhol m�v�szete alak�totta a mindennapi �letet is, t�le eredeteztethet� a 15 perc h�rn�v fogalma, amely a hirtelen l�trej�tt, �m gyorsan elillan� h�rn�vre utal.

“A j�v�ben mindenki h�res lesz 15 percre.” Andy Warhol

K�s�bb a m�v�sz arra hivatkozva, hogy megunta ezt az �ll�t�s�t, megpr�b�lta k�l�nb�z� vari�ci�kkal helyetes�teni, mint p�ld�ul: “A j�v�ben 15 ember lesz h�res” vagy “15 percen bel�l mindenki h�res lesz”.

T�volinak t�nhet a Pop-art, pedig mind�ssze hatvan �ve alakult ki. Ma is meg tal�ljuk k�vet�it, mint p�ld�ul Jeff Koons, kort�rs m�v�sz m�ig is alkot �s ki�ll�t Amerik�ban, de mindennap tal�lkozunk a Rolling Stones szimb�lum�v� v�lt kiny�jtott nyelvel, amelyet Warhol tervezett, �s a Beatles egy�ttes Sgt. Pepper c�m� album�nak bor�t�j�val, ami Peter Blake munk�ja. A Pop k�nnyen megb�jik a h�tk�znapokban �s aki nem el�g figyelmes, az k�nnyen �szre sem veszi a m�v�szetet azokban a dolgokban, amikhez t�ls�gosan is hozz�szokott.

¹    A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a sz�rrealizmusb�l kialakult „m�v�szeti” �gazat. Spont�n form�k �s vonalak felhaszn�l�s�val jelen�ti meg a „m�v�sz” �rz�seit.

²    A dadaizmus a m�v�szet elleni m�v�szet, amely mindig hanyagolja a klasszikus �rteletmben vett m�v�szek t�m�it, esetleg kinevetteti, lej�ratja.